top of page
  • Szerző képeTiszavölgyi Dávid

A zivatarok előrejelzése

Általánosságban szólnék pár szót az előrejelzésekről, eloszlaltva tévhiteket és elmagyarázva pár dolgot, amit leginkább problémának látok a köztudatban.


A zivatarok kis skálájú, lokális jelenségek, ezért adott városra előrejelezni nem lehet. Sokkal inkább helytálló az, ha országrészekben gondolkodunk. (Gondolom sokan láttatok már olyat, hogy a város egyik felében van csapadék, a másikban nincs, de van egy direkt ebből a célból csinált képem, ami ezt gyönyörűen szemlélteti, lásd alább) Érdemes kicsit nagyobb skálán nézni, nem pedig úgy, hogy "de hát nálam nem volt semmi", mert simán lehet hogy Tőled 20 km-re meg diónyi jegek estek, s Te nem is tudsz róla, ha nem nézel körül. A legtöbb helyzet ezért a szemlélő számára "bukott szituáció" lesz, pedig a valóságban ez nem igaz, csak az, hogy egy adott helyet eltalál egy zivatar sokkal kisebb. A nem zivataros helyzetek előrejelzése (főleg ami nagyobb területet érint) sokkal egyszerűbben előrejelzhető az olvasók számára.


Egy általunk is kiadott előrejelzésre példa: "A következő órákban az északkeleti megyékben nagyobb számban várhatóak zivatarok". Ez azt jelenti, hogy északkeleten alkalmasak a feltételek zivatarok kialakulására, de ha ez be is következik, ez nem azt jelenti hogy egész északkeleten 100%-os lefedettséggel mindenhol lesz zivatar!

Ugyanez érvényes a heves eseményekre vonatkozóan. Ha leírjuk, hogy a zivatarokat 2-4 cm jég kísérheti, akkor ez nem azt jelenti, hogy az összes zivatart ez fogja kísérni, hanem hogy van rá esély, hogy az intenzívebb gócokban ilyen kísérőjelenségekkel találkozzon az ember. (Nyilván ezeket azért írjuk le, mert a légköri feltételek alkalmasak arra, hogy ilyen jelenségek kialakuljanak) Az OMSZ veszélyjelzésénél is amennyiben kint van a narancs/piros figyelmeztető előrejelzés / riasztás az okkal van kint, a légköri helyzetben ilyenkor bennevan a károkozó kísérőjelenségek kialakulásának lehetősége, de ez nem azt jelenti hogy mindenhol 100% hogy lesz. Éppen ezért célszerű túllépni azon hogy lesz / nem lesz, volt / nem volt, és nem ilyen fekete-fehérben, hanem kicsit színesebben megnézni az egész szituációt.


Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzésének leírásából idézek egy részt, ami szintén segíthet megérteni a folyamatot: "Egy térségre kiadott figyelmeztető előrejelzés, riasztás azt jelenti, hogy az időjárási feltételek kedvezőek az adott veszélyes időjárási esemény kialakulásához a figyelmeztetett, riasztott és az ahhoz közel eső területeken. A figyelmeztető előrejelzés és riasztás így nem jelent garanciát az adott veszélyes időjárási esemény bekövetkezésére az érintett terület egy adott pontján."


FONTOS! A figyelmeztető előrejelzés és a riasztás nem ugyanaz! A figyelmeztető előrejelzés akár napokkal előtte is kikerülhet, míg a riasztás kizárólag 1-3 órával a várható esemény előtt kerül kiadásra!



2 zivatar között
2 zivatar között, amikor azt hiszed nem volt semmi és a meteorológusok "hazudtak"

Meg kell érteni, hogy a meteorológia egy tudományág. A mai legmodernebb eszközökkel sem tudjuk pontosan feltérképezni az egész bolygó időjárását, továbbá rengeteg minden van, amit még nem, vagy csak hiányosan tudunk a működéséről, ezért azt is lehet mondani, hogy ebben tudományos kísérleteket folytatunk. Meg kell azt is érteni, hogy a légkör egy dinamikusan változó rendszer, amelyet nagyon bonyolult fizikai egyenletek sem tudnak tökéltesen leírni. A modell kiszámol lehetséges forgatókönyveket, amelyet a szakértő feldolgoz és megpróbálja mindenki számára érthető formában közölni. (Komjáti Kornél szavaival élve)


Példa: elég, ha egy-egy paramétert például alá vagy fölé számol a modell, ilyen tipikus példa a nedvességi viszonyok alakulása. Könnyen előfordulhat, hogy minden légköri paraméter fennáll az esetleges heves zivatarokhoz, viszont a valóságban például kevesebb nedvesség áll rendelkezésre a légkörben a modellek által vártnál, ezáltal a konvekció (zivatar) elmarad. Van ennek a B, verziója, amikor például egy nagyobb rendszer jön az országon kívülről, de a szárazabb légtömegbe érve gyorsan feloszlik, elhal a rendszer. Ebbe ilyenkor nem kell belelátni semmi összesküvés elméletet, mindig megvan az oka, hogy mi történik, melyik légköri paraméter nem megfelelő a zivatarok életben maradásához. Ilyenkor kívülállónak úgy tűnhet, hogy a meteorológus hibázott, valójában azonban egy hajszálon múlt az egész szituáció. Ezt kérlek értsétek meg, a tudomány mai állásában nem lehet az ilyen kis skálájú folyamatokat pontosan előrejelezni.


Az előrejelzések különféle időjárás modellekből készülnek. A modellekből és az ember szakmai tudásából alapozva lehet prognózist készíteni, ahol megpróbáljuk előrejelezni a várható eseményeket és ennek bekövetkezési valószínűségét. A különböző modellek más és más fizikát használnak, amik bonyolult egyenletekkel írják le a légkör későbbi állapotát, természetesen az éppen aktuális állapotból kiindulva. Az első probléma itt is van rögtön: Az egész bolygó aktuális állapotát (az összes légelem helyzete és ennek állapota) lehetetlen meghatározni, ezért a modell már egy becsült állapotból indul. Amennyiben nem várt dolog is "belerondít" a képbe, akkor méginkább borulhat a várható események sora. (Példának okáért egy Ausztriában korán kialakult zivatar nagy üllője Magyarország fölé helyeződik, meggátolva a besugárzást, ezáltal a labilitás növekedését, amivel máris borulhat az egész helyzet) Továbbá ilyenkor gyakran előfordul, hogy a különböző modellek másként látják a jövőbeni időjárást és ezt csak tetézi, amikor egy bonyolult, összetett szituációra van kilátás (például egy hullámzó frontzóna a Kárpát-Medencében). A fenti linken egyébként összegyűjtöttük a nyilvánosan elérhető modellek listáját, így Ti is tudjátok nézegetni őket.


Az alábbit Nagy Márk (ELTE) diplomamunkájából idézem, kicsit segít megérteni a modellek működését: "A világon számos ponton egy időben naponta egyszer, vagy többször ún. meteorológiai szondákat engednek fel, hogy a légkör aktuális állapotáról adatokat gyűjtsenek. A szondák mérik a légkör összes fontos állapotjelzőjét, így a hőmérsékletet, a páratartalmat, a légnyomást, szélerősséget, szélirányt. A kapott adatokat összegzik és a többi felszíni mérési adattal együtt betáplálják a különböző numerikus modellekbe. Ezután szuperszámítógépek kezdik meg az információk feldolgozását. Egyfajta kezdı lökésként értelmezhetjük a modellekbe táplált adatokat, mintha elgurítanánk adott sebességgel meghatározott irányba egy labdát. A labda ezután már a természeti törvényeknek megfelelıen viselkedik, hatnak rá erők, matematikai egyenletekkel ki tudjuk számolni, hogy hol lesz x idő múlva, ha ismertük a kezdeti térbeli pozícióját is. A valós világban a probléma az, hogy a képzeletbeli labdánkkal ellentétben a légkörben nem ismerjük pontosan a kezdeti feltételeket. Pontosabban nem az összes kezdeti feltételt ismerjük, a légkör elenyészı pontjáról állnak rendelkezésre információk. Nagyléptékű folyamatok

pontos modellezése egy-két nap távlatában elég jó közelítéssel lehetséges. Azonban, ahogy a mondás is tartja, az ördög a részletekben rejlik. Minél kisebb léptékű folyamatokat szeretnénk előre jelezni, annál nagyobb anomáliák léphetnek fel a modellezett és a valós, késıbb bekövetkezı események között. Ez nem meglepı, ha belegondolunk abba, hogy 10.000.000 km2 területről nagyságrendileg 100 pontról érkeznek a légkör aktuális állapotáról adatok, ráadásul nem folyamatosan, hanem naponta egyszer, esetleg kétszer. Ebből rácspontokra interpolálják a most már virtuális kezdı feltételeket, és a fizika törvényei alapján számítják a lehetséges szcenáriókat. Az adatasszimiláció, a kezdeti és peremfeltételek meghatározása után is óriási számítási kapacitást igényel a mővelet, szuperszámítógépek processzorainak ezrei milliárd és milliárd mővelet másodpercenkénti végrehajtásával folyamatosan számolják a jövő egy lehetségesnek vélt kimenetelét."


Hol tudok megbízható előrejelzést nézni? A legfontosabb: bármilyen applikációt felejts el ebből a szempontból! Mi a legtöbb érdemleges helyzet előtt készítünk előrejelzést, amit vagy itt a weboldalon vagy Discord szerverünkön, vagy Facebook oldalunkon / csoportjainkban is megosztunk (linkeket találsz az oldal fejlécében vagy a szövegre kattintva is). Továbbá szívesen ajánlom az OMSZ, szupercella.hu, MetNet oldalakat is, ahol remek szakemberek és hozzáértők készítenek előrejelzést számotokra. Discord csatornánkon a helyzetben egyébként sokszor valós időben kaptok információkat, illetve egyre többen vagyunk, akik elemzik az adott helyzetet is rögtön, így érdemes csatlakozni! Csatlakozás itt: https://discord.gg/CxXFGjH7NV


Tanács és segítség a zivatarok követéséhez az alábbi cikkben: https://www.viharvonal.com/single-post/viharok-kovetese


Aktuális helyzet követése valós időben: https://www.viharvonal.com/aktualis


Mi szükséges a zivatarok kialakulásához?

3 elengedhetetlen feltétel: Labilis rétegződés, elegendő nedvesség, emelés. Bármelyik hiányában a konvekció elmarad.

A zivatarok típusát, hevességét már sok egyéb más paraméterből kell számolni, itt részletesen nem térek ki ezekre, mert nagyon hosszú lenne. Akit érdekelnek a zivataros paraméterek, akkor egy részéről a Viharvadászok Egyesületének oldaláról le tudjátok tölteni a magyarázatot: LINK


Zivataros előrejelzések mennyi idővel az események előtt készülnek?

Általánosságban elmondható, hogy mindig megkell várni a körülményekhez képest a lehető legfrisebb modellfutást. ZIvataros helyzetben maximum 2-3 napra előre érdemes tekinteni (tovább nem, annyi a változó, hogy felesleges érdemben foglalkozni vele), de a végső konvektív előrejelzés általában az eseményt megelőző nap este, vagy pedig az események napján reggel kerül kiadásra.


Hogyan készül egy előrejelzés?

Most itt mint ViharVonal, a saját tapasztalataimat osztom meg: Egy konvektív előrejelzés megírása hosszú órákba is beletellhet. Mire mindent átnéz az ember, majd összerakja az egészet, továbbá ezekután még a nagyközönség számára is érthető formában kell kiadni. Mi, mint VV, ezt hobbiból, szabadidőnkben csináljuk, így könnyen előfordulhat az is, hogy nagy esemény várható, de egyszerűen idő hiányában nincs időnk kiadni egy komolyabb előrejelzést, ilyenkor "Tájékoztató" néven találtok felhívást a közelgő zivatarokra csoportunkban vagy Discord csatornánkon. Persze a lehetőségeinkhez képest megpróbáljuk megoldani, van, hogy munka mellett is felkelünk éjfélkor, hogy elkészüljön a produktum.


Jégkármérséklő rendszer és tavak, folyók hatása a zivatarokra:

A jégkármérséklőnek (mint a nevéből is adódik) a jégméretet tudja némileg csökkenteni, ám pl. szupercellák esetén csodákat tenni nem tud. A csapadékra és a zivatar haladási rányára, fejlődésére NINCS hatással a rendszer. Ugyanígy folyók / tavak sem befolyásolják, nincs olyan hogy "lehúzta a Tisza" és társai, ezek csupán tévhitek. (egyetlen kivétel a Balaton, ami egy gyenge szituációnál, adott helyzetben (tó felett hidegebb alsóbb szint) lehet stabilizáló hatása, ám komolyabb helyzeteknél ennek nincs jelentősége.


A zivatarok veszélyei:

A konvektív eseményeket sokszor kísérhetik veszélyes, károkozó időjárási jelenségek.





Hogyan tudtok segíteni nekünk?

A legnagyobb segítség az, hogy észleléseket küldötök a csoportba / Discordra, főként a heves eseményekről. Ez nagyban segíti a nowcastingot és a verifikációt is, továbbá a közösség többi tagját is tudjátok tájékoztatni az eseményekről, ami sokszor kiemelkedően fontos.


Összegzés: Amikor záporokat, zivatarokat vártok, akkor a fentiekkel célszerű tisztában lennetek. Egy adott pontot, hogy eltaláljon egy zivatar, sokszor kevés az esélye, ezért megyünk mi is legtöbbször vadászni. A zivatarok csodálatosak, ám egyben veszélyesek is, így mindig érdemes körültekintőnek lenni a vadászatok, megfigyelések alatt. Zivataros helyzetben mindig nagyban kell nézni az eseményeket, nem csak egy adott pontra / városra. Kérdés, észrevétel esetén várjuk kommentjeiteket!


Cikket írta: Tiszavölgyi Dávid

651 megtekintés0 hozzászólás

Comments


Legújabb posztok
Kiemelt poszt
Archívum
Keresés
Kövess minket
  • Facebook Basic Square
  • Flickr
  • YouTube
  • Instagram
bottom of page